Mi kell egy kiváló szombathoz?

Például kell egy Arbofeszt a környéken, ahol mindenféle programok várták az érdeklődőket. Kézműves foglalkozások gyerekeknek, illat kvíz, büfé, éjfélig koncertek, és a Pilisi Parkerdő gazdaság kitelepülésénél lehet találgatni, hogy melyik faág milyen fához tartozik, milyen állatok trófeái láthatók, vagy hogy a két kikészített bőrt korábban milyen állat viselte. Utóbb jutott eszembe, hogy mindezt akár le is fényképezhettem volna, sajnos elmaradt.

Aztán kell egy barát is, ez elengedhetetlen, és az sem baj, ha ennek a barátnak van kertje, ahol fel lehet avatni a vadonatúj grillező alkalmatosságát. Sajnos erről sem készült kép. Kell még valamennyi zöldség: hagyma, krumpli, padlizsán, cukkini, gomba, görögös salátának valók és az sem baj, ha van egy-két doboz sör. Emeli a hangulatot, ha sertepertél egy (kettő... három?) kutya a környéken. 

A grillező összeszerelése, mint egyetlen férfi a láthatáron, természetesen az én (egyébként hálás) feladatom volt, ahogy a tűzrakás is. A lányok felvágták a zöldségeket, sózták, borsozták és valami zöld fűszer keverék került a cuccra. A sütés szintén az én dolgom volt, amúgy szeretem is csinálni.

Na de azok a nagy gomb szemek, amivel a kutyák néztek, az még engem is majdnem meglágyított. Csak majdnem, én nem etetek esdeklő ebeket csak azért, mert azok képesek így nézni. Jól tápláltak, és semmi szükségük extra nasira.

Szóval sütögetés. Az hagyján, hogy a gombát, cukkinit, padlizsánt a rácson, de készült kis batyu, benne krumpli, hagyma, répa, meg só és fűszer. Ezeket közvetlen a parázsra tettük, hogy jól átsüljenek. Pontosabban párolódjanak a saját levükben. A második ilyen csomag már a rácsra került, mivel akkorra volt igazán jó a (második) tűz.

Elsőre nem akart begyulladni a grill brikett, de a második adag előtt csináltam még egy kis tüzet, na azt sikerült rendesen bedurrantani. Nem szeretek tűzgyújtó folyadékot használni, ha van kéznél venyige, száraz fakéreg és kisebb hasáb fák is. Szóval a második tűz már igazi, grillezős parazsat adott, így végül a rácsra került a pupusa is. 

A pupusáról már írtam, ez egy tészta batyu, benne sajt, zöldségek és ami eszünkbe jut. A rács közepén a második zöldség csomag alufóliába tekerve, körülötte a pupusa, egyszerűen mesés. (A pupusáról szóló cikkért klikk >>IDE<< ) Sajnos erről az idillről nem sikerült felvételt készítenem, olyan hamar elkészült, csak a tányért fotóztam le, de az is magáért beszél.

Mielőtt elindultunk, szedtünk 10 liter bodzaitalhoz való virágot, otthon pedig vettünk hozzá citromsavat. A nagyobb ABC láncokban néha árulnak vödrös gyümölcsöt. Két ilyen vödörbe került a lé. Köszönjük a vödröket anyuka! :) Most 24-48 órán át hűvösben tartjuk, hogy fincsi bodzaitalt kapjunk. Már alig várom!

Update, recept: -10 liter víz -25-30 kinyílt bodzavirág -3 kisebb vagy két nagyobb citrom -30 g citromsav -80 dkg cukor. A felforralt, kihűtött vizet bekeverjük a cukorral, citromsavval, beletesszük a tiszta bodzavirágokat, a karikára vágott citromokat, alaposan elkeverjük és lefedve, 24 órán át, hűvös helyen pihentetjük. Végül üvegekbe szűrjük és hűtve tároljuk fogyasztásig. 

A nap fénypontja a konyha ablakából látható szivárvány volt.

Hát, valahogy így kell kinéznie egy remek szombatnak.