Ma a gulyáslevesről akartam írni, mert azt főzök, de már a bevásárlásnál kezdett más irányba kalandozni a téma. Na jó, pár szó azért a gulyáslevesről is lesz az elején.

A gulyásleves a belefőzött finomságoktól lesz jó, és nem a gulyáskrémtől! Ez egy olyan triviális alapvetés, amit már megemlíteni is szégyenlek, de hát láttam már sok érdekes dolgot. Tehát a gulyásleves alapvető összetevője a marha nyak, lábszár, esetleg farok, és még egyszer mondom, hogy mindenki megértse: GULYÁSKRÉM NEM KELL BELE!.

Hús is, faggyú is kerüljön a kondérban, hogy végül igazán finom legyen a levesünk. Kell még répa, gyökér, krumpli, zeller gumó, zeller szár vagy levél, petrezselyem zöldje, fokhagyma, hagyma,  őrölt pirospaprika, és esetleg csípős fűszerpaprika (egész). Tehetünk még bele egy-egy paprikát, és paradicsomot is. A következő fűszereket használjuk: só, őrölt kömény, őrölt bors. Ennyi!

Lássunk neki: a megmosott húst felkockázzuk, a fazékban felhevítettük a zsírt, a kockára vágott hagymát lepirítottuk, beletesszük a húst és jól megkapatjuk azt is. Megszórjuk őrölt piros paprikával, serényen elkeverjük, majd mielőtt megégne, felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Sózzuk, borsozzuk, köménnyel, a fokhagymával ízesítjük, a petrezselyem felét is bele tesszük, majd hagyjuk főni. Időnként ellenőrizzük, hogy elég víz van-e, meg is kóstolhatjuk, hogy fűszer, só kell-e még. 

Amikor úgy ítéljük, hogy a marha olyan háromnegyed részt készen van, hozzá adjuk az egyformára kockázott zöldségeket, kivéve a krumplit, Ha azt is kis kockákra vágtuk, akkor azt csak akkor tesszük a levesünkbe, amikor a zöldségeknek is már csak legfeljebb 15-20 perc kell. utoljára még ellenőrizzük az ízt és ha kell, korrigálunk.

Friss, omlós kenyérrel, vagy csak úgy magában tálaljuk.

Jó étvágyat!

___

Normál esetben itt véget is érne a bejegyzés, ez esetben viszont csak itt kezdődik. A főzés pedig általában tervezéssel, ha csak nem az utolsó pillanatban jut eszünkbe, mit szeretnénk enni. ma így jártunk, ezért jobb nem lévén, a (nem reklám -majd kiderül) tescoban kerestünk marhahúst. A hentespultban tábla hirdeti a marha nyakat, lábszárt, valójában nincs. Át a tálcásokhoz, ahol másfélszer, kétszer annyiba kerül.

A polcok elején magyar zászló a nagybetűs MAGYAR FINOMSÁGOK felirat mellett. Viszonylag elfogadhatónak tűnő húsárú, feltehetően magyar is, ha már ki van írva. Azért fordítsuk meg a tálcát, nézzük meg a címkét.

Eddig rendben, korrektnek tűnik, három napja csomagolták, a másik oldalon látszik a lejárat is, de van még valami, amit érdemes megnézni, amikor a hazai terméket keressük. Ezen a képen a jelölésnek csak a széle látszik. Egy fekvő ovális mezőben az előállító ország betűjele, magyar árú esetében HU -azonosító szám -még egy betűkód. Lássuk a medvét!

Ez itt PL 24770305 WE, tehát a polc sugalmazta feltevéssel ellenkezőleg ez nem magyar termék, hanem lengyel! Szeretjük a lengyeleket, meg "két jó fivér a magyar, lengyel, együtt iszik s harcol, ha kell", de a lengyel marha mégsem magyar marha, na. Nekem ez a fogyasztó megtévesztésének tűnik!

Gondoltam egyet, megkeresem hol érte a végzete a húst adó állatot. Elvben a jelölés alapján kideríthető, hogy melyik húsüzemből indult európai körútra a hús, húskészítmény. Rá is kerestem a neten, de nem jártam sikerrel. Megnéztem a Nebih honlapján is, hátha okosabb leszek, de nem lettem. 

Aláírom, nincs nagy gyakorlatom élelmiszeripari jelölések azonosításában, de nem gondoltam volna, hogy az állítólag kis utánajárás nekem leküzdhetetlen akadályt jelent majd. Nem sikerül megfejtenem a rejtvényt, de várom a nálam sikeresebbek megfejtését.

De tényleg, hol tudom megnézni, hogy egy a terméken feltüntetett kód mit takar valójában?