Még árus koromban egy cigány kolléganőm kínált meg ezzel az étellel. Akkor ettem először házi pacalt, addig csak a kirándulásokon konzerv formában. Hát meg kell mondjam, a külömbségen le lehetne zongorázni a fűrelízt.

Azóta én is így csinálom. Előbb főzök egy lecsóalapot, majd arra teszem rá az előkészített pacalt. Erőspaprika mindenképp kell bele, anélkül nem az igazi. 

Két nagy fej hagymát megpucolok és forró zsíron megpirítom. Rádobom a feldarabolt paprikát, majd ha már kicsit megfonnyadt, a paradicsomot is, azt is nagyobb darabokra vágva. Ha van házi, vagy jó minőségű paradicsomlé, azzal felöntöm, sózom, borsozom. Én teszek bele pirospaprikát a megszokás miatt, de ez el is maradhat. Kicsit felforralom és ekkor teszem rá a már konyhakész pacalt. Ha nincs otthon erőspaprika, akkor erőspistával kínálom meg. 

Közepes lángon előbb fedővel, majd anélkül főzöm. A sót néha ellenőrzöm, mert a pacal meglepően sok sót felvesz. Legjobb natúr főtt krumplival tálalni.

Kép talán később...