Gyros, döner kebab, shawarma - Görögországtól Libanonig a Földközi tenger partján bárhol, Törökországban és az arab világtól egészen Mexikóig fellelhetők a változatai. Bár a taco csak halványan emlékeztet az eredetire, de lényegét tekintve mégis ide sorolható. A spanyolokkal a mórok szerettették meg, azok pedig magukkal vitték Mexikóba. Hús, zöld, rá csípős és/vagy mentás joghurt, az egész valami lepényfélébe töltve.

Tájanként változó, hogy miből készül. Lehet vékony szeletekből álló a kupac és darált húsból formált bucikból felkupacolva is készülhetnek az 5-15 kg súlyú nyársak. Fajtáját tekintve lehet birka, kecske, marha, pulyka vagy ezek valamilyen keveréke. Akármiből is van, azt hatalmasra tornyozva tűzik a nyársra, hogy lassan körbeforgatva egy erre szolgáló kályha tüze előtt, a már megsült kérget levágják róla. Ezt a farigcsálást jelenti az arab shawarma. 

Az is területenként változik, hogy milyen körítést adnak hozzá, de saláta, valamilyen öntet és lepény kell. E mellé  akár bármi mást is kínálhatnak. Legegyszerűbb persze ha készen vesszük, de otthon sem kíván ördöngös praktikákat. Az igazat megvallva sokkal gyakrabban készítünk magunk gyrost, mint hogy megvennénk egy büfében. 

Minden hozzávalót be lehet szerezni. Ha arra vágyunk, hogy hasonlítson az eredetire, akkor egy arab boltban érdemes megvenni a kimérve árult fűszert, és a valószínűleg jó minőségű pita vagy laffa lepényt. Ez nem a reklám helye, de akit érdekel, annak megmondom, hogy Pesten hol szerezzük be a fűszert.

Na de ha nem tervezted előre és történetesen a gyros gondolatától beinduló heveny nyálelválasztáson kívül nincs semmid otthon, amiről azt hiszed, hogy kell hozzá, akkor sincs veszve a dolog. Nyilván valami azért mégiscsak kell, de semmi extra. Mi az egyszerűség kedvéért sertésből készítjük (comb vagy lapocka), ami szokott lenni a fagyasztóban. Két személyre olyan 30-40 dkg. Aztán jégsaláta, uborka, retek, vagy ami zöldféle akad, ezek tetszőlegesen. Kell még egy kis pohár joghurt, erőspista, és menta (nálunk bors~). És ha nincs pita, köríthetjük akár sült krumplival, vagy ehetjük csak így magában -utóbbi diétásabb is. 

Ha véletlen nem volna otthon gyros fűszer keverékünk, akkor mondjuk nem árt, ha a fűszerpolcunkon azért akadnak dolgok. Ha vannak, akkor minden rendben. A következő keverék nem eredeti, de az íze finom, keleties és ilyenjeink mindig vannak. Kell bele egy pici mustármag, koriander mag, (kevés) római kömény, csili ízlés szerint, bors is inkább csak az illata miatt. Mindezeket megőröljük egy mozsárban és meghintjük egy csipet fahéjjal.  Egy kevés kurkumát is adhatunk hozzá, szép színt ad és kicsit fanyarabbá teszi az eredményt.

A húst vékony lapkákra vágjuk, hogy kis adagokban, hirtelen kisütve jól megpirulhasson a kérge, mintha csak a nyársról faragták volna le. Egy keverőtálba teszem, amiben a kész fűszerkeverékkel, sóval és egy kis olajjal jól össze masszírozom. Azért sózom már most, mert nem kell a pácban sokat állnia, nem fog levet engedni. Végül két, három részre osztva kisütöm. Az a lényeg, hogy sütés közben kérgesre piruljon, ne a saját levében párolódjon. 

Sütéshez már nem adok alá külön olajat, csak ami a húson van. Igyekszem szárazra sütni, de a serpenyő aljában úgy is visszamarad valamennyi. Ebben a pörzsanyagos zsiradékban még egy picit megmártom a pitát vagy laffát -csak hogy ne legyen olyan nagyon diétás...

A joghurtot az egyszerűség kedvéért egyből mentás csípősre készítem, mert mindkettőt szeretjük. Készíthetünk kétfélét külön, hogy mindenki a tetszésének megfelelőt kanalazhasson a tányérján lévő kupacra. A zöldféléket tetszőlegesre, normális salátásra vágom. Ez megy alulra, mellé a sült krumpli vagy a hús zsírjában kicsit megpirított lepény, végül a salátára a hús, amit megkoronázunk a mártással.

Így is szeretem, de még jobb, ha szendvicset készítünk belőle. A pitát mikróban felpuffasztjuk, levágjuk a sapkáját és jól betöltjük a finomságokat. A laffát a tányérra terítjük, rá kupacoljuk és ahogy a török büfében láttuk, az alját felhajtjuk és ráborítjuk a két oldalát.

Egyszerű? Mi az hogy, nagyon is! Mint egy pofon!

Ps.:

Nézegettem fűszerkeverékeket. Ez pl nem tetszik: 6 evőkanál majoranna v. oregano, 2 evőkanál kakukkfű, egy csipet őrölt édes paprika, egy kevés jamaikai szegfűbors és 1/2 evőkanál kömény.

Ez talán egy gondolattal jobb: 3 ek. só, 1 ek. pirospaprika, 2 tk. őrölt bors, 1 ek. aprított vagy szárított petrezselyem, 2 gerezd fokhagyma, 1 ek. aprított vagy szárított oregánó, őrölt fahéj, őrölt szerecsendió, őrölt római kömény, őrölt ánizsmag, őrölt édeskömény mag.

Vagy mondjuk ez is tetszik: ½ teáskanál vegyes, szemes bors (fekete és zöld), ½ teáskanál egész koriander, 2 teáskanál szárított, durvára őrölt rozmaring (nem porrá őrölt, abból a fele is bőven elég), 2 teáskanál szárított oregánó, 1 teáskanál szárított, frissen őrölt gyömbér, 2 teáskanál fokhagyma granulátum (én durva szemű, spanyol granulátumot használok) [én meg inkább a friss fokhagymát adnám a húshoz -Zef], 1 teáskanál őrölt fahéj, ½ mokkáskanál szárított citromhéj.

A nagyobb mennyiségű, szárított alapanyagokból készült fűszerkeverék egy jól záródó üvegben hetekig, akár három hónapig is rendelkezésünkre áll minőségromlás nélkül.

Fénykép nincs, mohók voltunk!