Édes meggyes kísértés, avagy a vörös szemű keksz
A kölcsönvett receptekben az a legjobb, hogy kedvünkre variálhatunk. Na most nem sokat variáltam, csak a tölteléket változtattam lekvárról meggyre.
Hozzávalók:
- 160g vaj
- 160g cukor
- 40 g keményítő
- 70ml tej
- 240g liszt
- 2 tk sütőpor
- felezett, magozott meggy
A puha vajat a cukorral habosra keverjük, hozzá adjuk a tejet, újra habosra keverjük.
A lisztet, keményítőt és a sütőport összekeverjük, és a vajhoz adjuk és kidolgozzuk a tésztát, amit aztán fóliával letakarva, pár órára hűtőbe teszünk.
A hűtőből kivett tésztából kis golyókat formázunk, közepüket benyomkodjuk, és szellősen leteszük a sütőlapra. Megnő, ha összeérnek, nem lesz olyan szép, de nem ront rajta.
A mélyedésekbe egy-egy fél meggyet teszünk, végül a magok helyére kevés cukrot töltünk, de cukor nélkül is finom!
180 fokra előmelegített sütőben pirosra sütjük (kb 12-14 perc).
Ha összesültek, akkor a darabokat késsel elválaszthatjuk, de legyünk óvatosak, a meleg tészta még morzsálódóan omlós. Hagyjuk hűlni, majd lapáttal óvatosan nyúljunk a kekszek alá és tegyük tálra. Érdemes egy sorba, hogy ne áztassák el egymást.
A meggy miatt túl sokáig nem tartható el, de amúgy sem marad belőle. A recept szerinti teljes adag a tányéron van. Na jó, pár darabot már bekaptam, de tényleg nem sokat!
Az eredeti recept lekvárral tölti a golyókat, aminek az az előnye, hogy tovább eltartható.
Nem olyan szép, mint ha a kedves készítette volna, de az íze az nagyon rendben van!
Jó étvágyat!